TISZK, TISZK rendezvények

Pozitív régiós kilátások

A Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft., valamint a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban?” című előadás- és vitasorozat 108. szakmai fórumára a Pannon Egyetem kampuszán került sor. A szimpózium a „Gazdasági perspektívák a Kárpát-medencében 2015 tavaszán” címet viselte, meghívott előadója pedig dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi és a Költségvetési Tanács mostani elnöke, egyetemi tanár volt.

Képünk az előadás előtt készült, balról jobbra Merksz Andor, a Kanizsa TISZK igazgatója, dr. Polay József, a közgazdasági társaság helyi elnöke, dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, dr. Birkner Zoltán kampuszigazgató és Borsos Krisztina, a Hidrofilt menedzsere. Fotó: Szakony Attila

Janzsó Antal, a GTTSZ regionális elnöke és dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz igazgatója köszöntője után a pénzügyi szakember biztató jövőt vázolt fel a következő évek Magyarországának pénzügyi-gazdasági kilátásairól. A kérdést a térségbe ágyazva vizsgálta. Elöljáróban rámutatott: egy ország költségvetésének helyzetét, állapotát jelentősen befolyásolja, hogy milyen a világ, azaz a makrogazdasági környezet. A prognózisok most azt feltételezik, hogy a világban nagy kilengések, változások nem várhatók és az egyes országok, pénzügyi kormányzatok is minden tőlük telhetőt megtesznek a stabilitás érdekében. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a Kárpát-medencében és a térségben rövid nyugtalan időszak után egy irányba tartó mozgás alakul ki. Ha ez valóban bekövetkezik, a Kárpát-régió erőteljesebb, jobb pozíciót harcolhat ki magának az Európai Unióban. Az elmúlt időszak tükrében látható, hogy a legnagyobb fejlődést Lengyelország produkálta, Románia sem szerepelt rosszul, Magyarország pedig egészen kivételes teljesítményt nyújtott tavaly. Ennek oka a mezőgazdaság kimagasló produktuma, az uniós források kiváló felhasználása és az autóipar felfutása. A növekedés szintje a térségben 3 százalék körül alakulhat, ami már a kisember szintjén is érzékelhető javulást jelent. Magyarország a térség fejlődésének a motorja lehet, hiszen a legpesszimistább várakozások szerint is biztosított a fenntartható fejlődés. Mert – ahogy fogalmazott – „hosszú ideje 2014 volt az első év, amikor abból éltünk meg, amit évközben megtermeltünk.”

Forrás:http://zaol.hu/gazdasag/magyarorszag-kovacs-arpad-szerint-is-jobban-teljesit-1681969